A Virágvasárnap a nagyhét kezdetét jelzi, a húsvét előtti utolsó vasárnapot nevezik így.

A katolikusoknál ekkor kezdődik a nagyböjt utolsó, legnehezebb hete. A templomokban barkát szentelnek a rontások, betegség és jégeső ellen. Mindig március 15. és április 18. közötti valamelyik vasárnapra esik.

A Virágvasárnapot csak magyar és örmény nyelven nevezik így. Mivel a pálma a győzelem és diadal jelképe, a németeknél és az olaszoknál például Pálmavasárnapnak hívják.

A Virágvasárnap hagyománya a IV. századig nyúlik vissza. A körmenet szokása pedig a VI. századtól terjedt el.

A virágvasárnapi szentmisében az evangélium két szakasza is megjelenik. Egyrészt Jézus bevonulása a szamárháton, másrészt szenvedésének története. Ezért  az ünnep hivatalos elnevezése „Urunk szenvedésének vasárnapja”.  A körmenetet hivatalosan a templomon kívül tartják, de ma már nem mindig van így.

Forrás: wikipedia

Fotó: fecskeorsolya.hu