2013-tól változott a személyi jövedelemadó és a béren kívüli juttatások rendszere, a társadalombiztosítás, az illetékrendszer és az eljárási szabályok.

Személyi jövedelemadó: a minimálbér összege 98 000 forintra, a legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak garantált bérminimuma 114 000 forintra nőtt.

Az évi 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelmek esetén megszűnt az adóalap kiegészítés, ezért a teljes jövedelem után kell egységesen 16 százalék személyi jövedelemadót fizetni.

A béren kívüli juttatásokat 1,19-el kell megszorozni, és ez után kell 14 százalék egészségügyi hozzájárulást fizetni.

Az Erzsébet-utalvány béren kívüli juttatásnak minősülő havi keretösszege emelkedett 5 ezer forintról 8 ezer forintra, és meleg étel vásárlására is felhasználható.

Az iskolakezdési támogatás idén már csak utalvány formában adható (a számlás elszámolás megszűnik), és a kibocsátás évének utolsó napjáig felhasználhatót.

Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszámla és a nyugdíj-előtakarékossági számláról történő kifizetés csak akkor adómentes, ha legalább 10 éve megnyitotta a magánszemély a számlát. 2013. január 1. előtt megnyitott számlák esetén a korábbi 3 éves időkorlát alkalmazható.

A társadalombiztosításnál megszűnt a munkavállalókat terhelő nyugdíjjárulék-alap felső határa.

A nem biztosított magánszemély által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék emelkedett, havi 6390 forintról 6660 forintra.

A munkahelyvédelmi akciótervnek köszönhetően a szociális hozzájárulási adóból kedvezmények érvényesíthetőek a szakképzettséggel nem rendelkezők, a 25 év alattiak és az 55 év felettiek, a tartósan álláskeresők, a kisgyermekesek, a kutatók és a szabad vállalkozási zónában foglalkoztatottak után.

Illetékszabályok változtak:

Az egyenes ági rokonok minden vagyonszerzése (ingyenes, visszterhes) jellegétől és értékétől függetlenül mentesül a vagyonszerzési illeték alól. Ez a szabályozás kiterjed az özvegyek öröklésére is.

Öröklési és ajándékozási ügyekben az illeték mértéke egységesen 18 százalék, lakástulajdonnál, és ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetén 9 százalék.

Visszterhes vagyonszerzés esetén egységesen 4 százalék az illeték a forgalmi érték után.     Megszűnt a negatív illetékalap: a cserét-pótló vétel kedvezményének alkalmazása során nincs illetékfizetési kötelezettség, amennyiben a vásárolt lakás forgalmi értéke alacsonyabb, mint az értékesített lakásé.

35. életévet be nem töltött fiatal 50 százalékos illetékkedvezményre jogosult első lakástulajdon vásárlása esetén, ha a lakástulajdon forgalmi értéke a 15 millió forintot nem haladja meg.

Természetes személyek esetében illetékmentes a fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás, a gazdálkodó szervezetek által fizetendő illeték azonban a korábbi 3000 forintról 10000 forintra nő.

Az adózás rendjében történt változások:

Az állami adóhatóság hatáskörébe kerültek a környezetvédelmi termékdíj, a népegészségügyi termékdíj és az energiaadó adóztatási feladatai vámhatóság hatásköréből.

Az adóhatósági igazolások kiállításának ügyintézési határideje csökkent 8 napról 6 napra.

A nemleges adó-, illetve a nemleges együttes adóigazolások bemutatása helyett elég, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

Azok, akik elektronikus bevallásra kötelezettek, az adóhatósági igazolásra irányuló kérelmet is csak elektronikus úton nyújthatják be.

A vállalkozási tevékenységet nem folytató, és áfa fizetésre nem kötelezett magánszemély személyi jövedelemadó fizetésre vonatkozó automatikus fizetési könnyítésének értékhatára 100 ezer forintról 150 ezer forintra nőtt, időtartama pedig 4 hónapról 6 hónapra.

Még egyszerűbbé vált az egyszerűsített személyi jövedelemadó bevallás. Ha az adózó az adóhatóság által elkészített és kiküldött egyszerűsített bevallás tartalmával egyetért, nem köteles aláírva visszaküldeni az adóhatóság részére.

Forrás: MTI