. Ma Alajos napja van.

LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK


 

Templomok

Az 1750-ben épített Szent Flórián-kápolna műemlékéhez a Kossuth utcán elindulva találunk el. Az utcán továbbhaladva a Földhivatal hátsó, romos oldalára látunk, melynek közepén két Kovács Margit-kerámia díszeleg. Itt találjuk a XVIII. században épült Pozsarevacska-templomot, amely egyike hét templomnak, amik ebben az időszakban épültek, a magyarországi barokképítészet jelentős alkotásai. A templombelsők, a pravoszláv egyházi művészet remekművei, szintén a barokk stílus kiemelkedő képviselői.

 

A további templomok a Pozsarevacska, a Csiprovacska, az Opovacska, és a Beográda-templom, melyeknek elnevezése az azt emelő népcsoportokéból ered. A katolikus vallású dalmátok egykor külön negyedet alkottak, így az izbégi római katolikus templom eredetileg szintén szerb templomnak épült. Tímárok emeltették a Bogdányi utcai Preobrazsenszkát, görög kereskedők Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére a Fő téren látható Blagovestenszkát. A Templom-dombon található Keresztelő Szent János-templom, építése jóval korábbra datálható, mint az előzőeké.

 

Híres utcák névadói

A Paprikabíró utca nevét 1894-ben kapta Paprika Péterről, aki XVIII. században élt az utcában, görög-szerb származású bíró volt. De említhetjük Vuk Stefanovics Karadzsicst – az 1700–1800-as években élt filológust –, a szerb irodalmi nyelv megalkotóját is, akiről a patak melletti kis teret nevezték el.

A város egyik főutcáját 1894-ig Budai útnak hívták. Ebben az évben kapta a Fő utca nevet, majd 1897-ben nevezték el Dumtsa Jenőről, aki görög származású gazdag kereskedő és földbirtokos Szentendre első polgármestere volt 1872-től. Szerepe meghatározó volt a város polgárosodásában.

Ebben az utcában található a városka egyik kedvelt cukrászdájában a Parlamentet százhatvan centis méretben készített mása– mindezt természetesen marcipánból.

 

Az utca végén található kis lépcső után, az 1753-ban épült Csiprovacska-, ma Péter-Pál-templom.


A Fő tér

Ezek után az útikönyvekből ismert Fő terére érkezünk. Minden ház múltja egy-egy külön történet, az utcafrontot ma ajándékboltok, galériák, éttermek és kávézók színesítik. Itt található a Kmetty Múzeum és a Kerényi Gyűjtemény, a Ferenczy-galéria és a Szentendrei Képtár is.

Kihagyhatatlan látnivaló az egyik étterem tetején működő Mikrocsodák Múzeuma, ahol megcsodálhatjuk Aljohin és Capablanca sakkmérkőzését gombostűfejen, de láthatunk festményt almamagban, szélmalmot mákszemben, kancsókat és serlegeket egy kristálycukor szemcséjén, vagy akár piramist, pálmafát és vonuló tevéket egy tű fokában.

A tértől pár lépésre, kissé elbújva a nyüzsgő sokaság elől, a Kovács Margit Múzeumra bukkanunk. Az egykori sóház, majd postaállomás, plébánia, illetve lakóház mesevilágában színes mázak, terrakottaszobrok, pásztorlánykák, életfák és kondások között sétálhatunk.

Ha a Fő térről felkaptatunk a dombra, megcsodálhatjuk a Vajda Lajos Múzeumot, Ferenczy Béni szobrát és a görögkeleti püspöki székesegyházat (Beográda), melynek udvarán a repülőgép-szerencsétlenségben elhunyt Vujicsics Tihamér emlékműve áll. Kevesen tudják, hogy a templomkert előtti kis sikátor névadója Avakumovics Avakum, aki fuvolaművész, költő és katona volt a XVIII. században, és ő találta fel az avakumica nevű billentyűs-fúvós hangszert is.

 

Az ínyencek mindenképpen térjenek be a Dobos Édességmúzeumba (Csokoládémúzeum). A híres cukrászról elnevezett múzeum állandó kiállításon mutatja be a mester munkásságát és a csokoládék világát. A legfontosabb viszont, hogy megkóstolhatjuk az eredeti recept szerint készült dobostortát, amelyről készítésekor –1885-ben – a mester se gondolta, hogy világsiker lesz.

 
Sétáljunk tovább, közben kukkantsunk be a hangulatos sikátorokba. Az egyikben találjuk a Panoptikum és Kalózmúzeumot, ahol magyar királyok és híres kalózok viaszmása látható. Térjünk be az Anna Margit–Ámos Imre Múzeumba is. Buja zöldellő kertje és a művész házaspár képei igazi felüdülést jelentenek a zsibvásárban.

Innen már csak néhány lépés a Művészet Malom. A háromszintes épületben 700 m2-en mutatják be a kortárs magyar és nemzetközi képzőművészetet, de évente rendeznek kiállítást a XX. századi szentendrei képzőművészet anyagából is. Hangulatos délutánokat, estéket tölthetünk az épület félkész szárnyában, udvara tavasztól őszig a Szentendrei Teátrum színházi előadásainak, koncerteknek, fesztiváloknak ad otthont.

 

ASzerb utcán továbbhaladva a Vujicsics Tihamér térre jutunk, ahol a Preobrazsenszka-templom áll, előtte a tabakosok keresztjével és a Vujicsics Tihamér-emlékkúttal. Ne hagyjuk ki a Szamár-hegyet sem, ahová az egykori pincesor melletti kaptatón juthatunk fel.
Itt találjuk Barcsay Jenő szobrát, és gyönyörködhetünk a kilátásban, illetve az itt épült villákban. Ha a dombocska másik oldalán leereszkedünk, a Rab Ráby térre érkezünk, az 1-es számú sárga ház – 1768-ban épült barokk műemlék – a hagyomány szerint Rab Ráby háza volt. Egy kékeszöld házban Ljubojevics Demeter lakatos, kovácsmester, kútmester emlékkiállítása látható.

 

Klasszikusan szép sétát tehetünk a Duna-parton, ahol panziók, pizzériák és vendéglők sora várja az éhes kirándulókat. Emellett itt található Lázár cár keresztje, aki a szerbek nemzeti hőse volt, tiszteletére emelték a klasszicista stílusú emlékkeresztet a XVIII–XIX. század fordulóján.

De a Duna-korzó 10-ben, a Jakabos-házban végignézhetjük a Magyar Rádió Történetének Kiállítását, ahol Tóth Ferenc egyedi muzeális darabokat gyűjtött össze.

Ne hagyjuk ki a Skanzent sem, ahol a Felső-Tisza-vidék, Felföldi Mezőváros, Észak-Magyarország, Közép-Tisza-vidék, Alföld, Dél-Dunántúl, Balaton-felvidék, Nyugat-Dunántúl, Kis-Alföld tájegységei mutatkoznak be.

 

 

Folytatása következik, addig is tekintse meg a Képgalériát.

 

Gaál Nóra összeállítása

 

Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
A Human Rights Watch (HRW) két vezetője blogbejegyzésben ír arról, hogy a magyar demokráciát a német keresztén...
Bővebben >>