Vajon megtalálják-e a megfelelő intézkedést végre, hogy a devizahitelezés és a szerződések jogszerűségének (jogszerűtlenségének) lavinája végül ne temesse maga alá a bankokat és a devizaadósokat egyaránt? 

Akárhogy csűrjük-csavarjuk a problémát, az már visszavonhatatlanul kiderült, hogy vannak jogi problémák a bankok hitelszerződéseivel. Lehet vitatkozni azon, hogy semmisek lehetnek-e ezek a szerződések, lehet vitatkozni azon, hogy pereljenek-e, (perelhetnek-e), az adósok, de a megoldást előbb-utóbb nem lehet tovább halasztgatni. Bizonyítja ezt az, hogy egyre több devizahiteles van, aki nem lát más megoldást, mint a tüntetés, hogy a tüntetésen elszabadulnak az indulatok, hogy egyre többen és többen vannak kilátástalan helyzetben.

Most Navracsics Tibor szólalt meg ebben az ügyben, és elmondta: a kormányzat keresi a megoldást, hogyan lehet jogszabállyal módosítani a devizahitel-szerződéseken. Azt is elmondta, hogy „ez akkor fordulhat elő, hogy ha valamilyen, a szerződéskötéskor fennálló körülmény előre nem látható módon alapvetően megváltozik, és nem róható fel ebből adódóan, hogy lehetetlenné válik a teljesítés”.

Könnyen belátható, hogy a szerződéskötéskor fennálló körülmény előre nem látható módon alapvetően megváltozott olyannyira, hogy emberek, családok százezreit taszította kilátástalan helyzetbe. Ennek egy lehetséges megoldásáról korábbi cikkünkben már volt szó, most nézzük csak a jogi problémát.

Az Egyesült Államokat sem kerülte el ez a kérdés. Ott is virágzott korábban a jelzáloghitelezés, majd ott is kidurrant a hitelezési buborék. A lakások elértéktelenedtek, rengeteg család veszítette el otthonát. 2011-ben vizsgálatot kezdtek, hogy jogosan vesztették-e el lakásaikat azok, akik nem tudták fizetni a hitelt. Azóta az USA legnagyobb bankjai közül tíz összefogott, és hogy a vizsgálatot lerendezzék 8,5 milliárd dollárt fizetnek. 5,2 milliárd dollárt ebből azért, hogy a kölcsönszerződéseket módosítsák, illetve elengedjék. A lakástulajdonosok érdekvédelmi csoportja azonban még így sem elégedett. Úgy gondolják, hogy a bankok programja nem segít mindenkin, a kártalanítások után sokakat „hagynak még az út szélén”. (Az erről szóló teljes cikket a civilkontroll oldalon tudják elolvasni.)

Nálunk egyelőre úgy tűnik, hogy még mindig a bankok védelme előzi meg a magánemberek védelmét. Ilyen intézkedés például az árfolyamkorlát, amely bár átmeneti könnyebbséget jelent a hiteleseknek, a szerződés-módosítással bebetonozza annak a lehetőségét, hogy korlátlanul, szinte bármilyen indokkal emelje a kamatokat és a költségeket. (Erről korábbi cikksorozatunkban szintén volt szó.)

Ha csak a vételi-eladási árfolyamokkal való manipulálást nézzük, akkor is olyan jogellenes haszonról van szó a bankok számára, ami a szerződésekben nem szerepelt, és a Kúria ítélete is kifogásolta. (Ezen kívül pedig az ügyvédek, jogászok több alapvető részletben is kifogásolják a szerződések jogszerűségét.)

Ismét csak azt a következtetést lehet tehát levonni, hogy a jelzáloghitel-szerződéseket jogi szempontból, és „az előre nem látható körülmény” szempontjából kormányzati irányítással át kell vizsgálni, és el kell végezni a szükséges módosításokat.  Ezzel kapcsolatban sokan riogatnak azzal, hogy egy általános érvényű, a devizaadósokat támogató intézkedés könnyen a bankok összeomlásához vezethet. Azoknak a bankoknak az összeomlásához, amelyek pont most készülnek áthárítani a tranzakciós adót, amelyeknek jelenleg lehetőségük van arra, hogy a banki díjakat, a kölcsönök kamatait és költségeit szinte bármilyen okkal szabadon megváltoztathassák. (Bár az sem elképzelhetetlen, hogy ez utóbbi már pont egy megelőző intézkedés a vizsgálatokkal, botrányokkal, perekkel várható lavina elkerüléséhez.) Egy megfelelően kidolgozott és minden szempontot figyelembe vevő számítógépes program alkalmas lehet arra, hogy az újraszámolt és jogilag kifogástalan kölcsönszerződések még fennálló részleteit úgy állapítsák meg, hogy ne egyszerre, hanem a hitelezési időszakokra egyenletesen elosztva érintse a bankok gazdaságpolitikáját. Ebben az esetben elkerülhető az, hogy a jogszerűtlen szerződésekből következő veszteség egyik napról a másikra befolyásolja a bank működését.

Reméljük, hogy a Navracsics Tibor által bejelentett vizsgálat valóban megtörténik, és végre valóban az adósok védelmét szolgálja majd. Előbb-utóbb a kormányzatnak is be kell látnia, hogy nem asszisztálhatnak sem a jogszerűtlen szerződésekhez, sem az adósok teljes ellehetetlenüléséhez, hanem valódi, kézzelfogható megoldást kell produkálniuk.

courious

Fotó: kdnp.hu

Kapcsolódó cikkeink:

Tessék mondani, rajtunk ki segít? Az adósságkonszolidációról 

Tessék mondani, rajtunk ki segít? 2. A jogi kérdésekről és a perekről 

Tessék mondani, rajtunk ki segít? 3. Az árfolyamgáthoz kötendő új szerződésről 

Tessék mondani, rajtunk ki segít? 4. Hogyan próbált segíteni a kormány? 

Tessék mondani, rajtunk ki segít? 5. Mi lehet a megoldás?