Nagyszabású fejlesztések lesznek a Szentendrei-szigeten, és gyalogoshíd is összeköti majd a Szentendrei-szigetet Szentendrével.

Négy szentendrei-szigeti település csatornázása indul el heteken belül 3,5 milliárd forintos EU-forrásból finanszírozott beruházással, ami egyúttal a sziget "újjáélesztését" célzó stratégiai terv végrehajtásának kezdetét is jelenti.

Szigetmonostorban, Tahitótfalun, Pócsmegyeren és Kisorosziban épül ki  65,5 kilométernyi csatornahálózat, amely "kaput nyit" a sziget kedvező adottságainak jobb kihasználására is. A beruházási társaság és néhány érintett település - Pócsmegyer, Szentendre, Szigetmonostor, Leányfalu, Tahitótfalu - közös fejlesztési koncepciója a turizmus és az ökoipar fellendülését hozhatja.

Az elképzelések szerint három gyalogoshíd épül majd, amelyek Szentendre és Szigetmonostor, Leányfalu és Pócsmegyer, illetve Visegrád-Szentgyörgypuszta és Kisoroszi között teremtenek majd összeköttetést, ezzel segítve a kirándulókat, a kerékpáros-turizmust is.

Szigetmonostoron és Pócsmegyeren klímaparkot alakítanak ki, amely például a sziget különleges növény- és állatvilágának bemutatóhelye lesz. A látogatók 25-féle védett növényt, közöttük az őszi kikericset, a magyar szegfűt is szemügyre vehetik majd. A part mentén őshonos fákat - például tölgyet, feketenyársat, fehérfüzest - telepítenek, amelyek gyökérzetükkel az ártereken magas vízállásnál természetes védvonalat alkotnak. A közösségi közlekedést villanyautók bonyolítják majd, felvirágozhat a falusi és a lovas turizmus, a vízitúrázók számára pedig új kikötők épülnek.

Környezetbarát élelmiszer-feldolgozó üzemek épülnek majd, amelyekben elsősorban a helyben termesztett eper, gomba és zöldségek adják majd az alapanyagot. Ezek biotermékek lesznek, amelyek egységes jelöléssel, magasabb minőségi kategóriát képviselve jelenhetnek meg a piacon.

A koncepcióban arról is szó van, hogy a szigeten termesztett friss zöldség-gyümölcs a régi hagyományok felelevenítésével a Dunán érkezne Budapestre, és a hét bizonyos napjain "kofahajókról kínálnák az árut a látványosságokra fogékony magyar és külföldi közönségnek.

Az uniós pályázati pénzekből és itthoni támogatásokból fokozatosan megvalósítható fejlesztési koncepció a sziget négy településén körülbelül tízezer ember életfeltételeit javíthatja. A 32 kilométer hosszú Szentendrei-sziget alatti kavicsrétegekben meglévő ivóvízkincs védelme érdekében évtizedek óta korlátozzák a beruházásokat, a mezőgazdasági tevékenységet. Emiatt az adott önkormányzatok szerényebb adóbevételt könyvelhetnek el, az itt élők pedig helyben nehezebben találnak munkát.

Forrás: MTI