Cikksorozatunk első és második részében áttekintettük a kormány segítségét az önkormányzatoknak, egyházaknak, és szó volt a bankok ellen indított perekről. Ebben a részben egy bank szerződéséről lesz szó, amelyet az árfolyamgáttal kapcsolatban kell aláírni.

Új szerződést küld tehát a bank, ha valaki kéri az árfolyamgát lehetőségét. A korábban említett perek, és az ezzel kapcsolatos egyre nagyobb publicitás miatt várható volt, hogy egy új szerződésnél kínosan ügyelnek majd arra, hogy ne legyenek támadhatók.

Mi is volt az egyik alapja a szerződésekkel kapcsolatos kifogásnak? A kamatemelés. A bíróság is megállapította, hogy csak olyan esetben lehet(ne) emelni a kamatot, amelynek oka a szerződésben deklarálásra kerül.  Az új szerződésben tehát előrelátóan felsoroltak minden olyasmit, ami indok lehet a kamatemelésre.

Milyen esetekben emelhet tehát kamatot a bank?

(a felsorolás a bank szerződése alapján készült)

• az éven túli lejáratú állampapírok és jelzáloglevelek hozama
• a tőke- és pénzpiaci kamatlábak
• a jegybanki alapkamat
• a bankközi hitelkamatok
• a Hitelező forrásköltségei
• Magyarország politikai gazdasági helyzetét tükröző országkockázat
• A bank hitelezési és működési kockázati költségeinek emelkedése, különös tekintettel alakossági kölcsönök kockázatára, illetve kockázati tényezőire
• Az adós hitelképességének csökkenése, adósminősítési besorolásának, fizetőképességének romlása
• A munkanélküliségi ráta
• A fennálló kötelezettség teljesítését biztosító Biztosíték értéke
• A kötelező tartalékolási szabályok
• A bank működési költségei
• Az adott szolgáltatás nyújtásához közvetlenül kapcsolódó, a bank által más szolgáltató számára megfizetett költségelemek díjai, szolgáltató általi új díjtétel bevezetése, valamit az adott szolgáltató üzletszabályzatában és hirdetményében bekövetkezett módosítás
•  A bank ügyfélcentrumainak és irodahelyiségeinek bérleti díjai és fenntartási, működési költségei
• A pénzügyi, biztosítási ágazatban alkalmazásban álló munkavállalók havi bruttó átlagkeresete
• Az egyes termékek és szolgáltatások értékesítéséhez, közvetítéséhez kapcsolódó,külső felek számára megfizetett jutalék költségek
• Postai és távközlési (telefon és internet) szolgáltatások ára, a postai és távközlési szolgáltató üzletszabályzatában és hirdetményében bekövetkező módosítás
• A bank szolgáltatásainak népszerűsítése érdekében használt kommunikációs és hirdetési felületek listaárai
• A bank tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó, vagy azt érintő jogszabály, jegybanki rendelkezés
• A bank mindenkori felügyeletét ellátó szervek által hozott kötelező intézkedések, (jelenleg belga, illetve magyar felügyelet)
• A bankra kötelező egyéb szabályok
• A pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek és költségek
• A fogyasztói árindex
• Az állami kamattámogatások
• A bank közteher-fizetési (például adó) kötelezettsége
• Közvetített szolgáltatások díjai

A válasz: bármilyen esetekben. Ha nő a takarítónő bére, ha kevésnek találják a bank média-megjelenését, ha nő az infláció, vagy nőnek a bank működési költségei. Építhetnek tehát palotát, reggeltől estig mehetnek a bank reklámjai a TV-ben, nincs gond. Ezt mind fizeti az ügyfél, csak meg kell emelni a kamatot.

Kásler Árpád pont ezért nyerte meg a pert a bank ellen. Mert olyankor is megemelték a kamatot, amikor szerződés szerint az nem lett volna indokolt. Az új szerződés alapján ez már nem történhet meg. A bank bármilyen indokkal emelhet kamatot. Miért befolyásolja például a banki kamatot a munkanélküliségi ráta? Miért lehet teljesen kiszolgáltatott helyzetbe hozni azt, akinek hitelre van szüksége?

Mit csinál ezzel kapcsolatban a PSZÁF? Az a dolga a felügyeletnek, hogy a bankokat védje, vagy az, hogy a bankokkal szemben az állampolgárok jogait? Ehhez a részhez nem nagyon van mit hozzátenni. Jól látszik belőle, hogy mekkora hatalommal, és korlátlan lehetőségekkel bírnak a bankok.

Félreértés ne essék, nem az a baj, hogy vannak, még csak nem is az, hogy nem kis kamatot kell fizetni az általuk nyújtott hitel után. A baj az, hogy működhetnek deklaráltan tisztességtelenül. (Bármilyen okkal növelhetik az ügyfél költségeit, olyan devizahiteleket adhatnak, amiknek semmi köze a devizához.)

Folytatjuk…

courious

fotó: vilagma.hu

Kapcsolódó cikkek: 

Tessék mondani, nekünk ki segít? (1)

Tessék mondani, nekünk ki segít? (2)